forrás: YouTube, felvétel: Zeneakadémia koncert
Bogányi Gergely négyéves korában kezdett zongorázni szülővárosában a váci Zeneiskolában, ahol az első zongoratanára Szabó Katalin volt. Hatévesen különdíjasa volt a nyíregyházi Országos Zongoraversenynek (1980), amit kilencévesen (1983) meg is nyert. Már a versenyen felfigyelt különleges tehetségére Máté Klára (zsűri tag volt) zeneakadémiai tanárnő. 1984-ben tízévesen, már nem ismeretlenül, felvételt nyert a Zeneakadémia előképző 'különleges tehetségek osztályába' ahol a tanára kezdetben Máté Klára volt majd később Esztó Zsuzsa és végül Baranyay László volt a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen is. 1993-ban a finn zeneakadémia ösztöndíjasaként tizenkilenc évesen eljutott a tengerentúlra egy amerikai zeneművészeti egyetemre, ahol egyéves ösztöndíjjal tanult. Az ottani tanulmányait a budapesti Zeneakadémiával párhuzamosan végezte. Az egyesült államokban az Indiana Egyetemen[1] Sebők György († 1999) és a helsinki Sibelius Akadémián Matti Raekallio professzorok irányították munkáját. Az USA -ba 2004 során tért vissza és koncertezett régi tanulmányai színhelyén az Indiana Egyetemen Kelemen Barnabás hegedűművésszel.
Évről évre ellátogat Erdélybe is, ahol Marosvásárhelyen és egyéb más városokban is játszik. Hangversenyezett a világ leghíresebb koncerttermeiben. Repertoárján több mint harminc zongoraverseny és a zongorairodalom jelentős része szerepel. Eddigi munkásságának egyértelmű csúcspontja a 2010-es Chopin-év alkalmából rendezett két napon átívelő koncertsorozata, ahol is a zeneszerző összes, szólózongorára írt művét megszólaltatta.
Diszkográfiája hét lemezt foglal magába Mozart-versenyművekkel, Chopin és Liszt zongoraműveivel, Chopin és Rachmanyinov cselló-zongora szonátáival és Liszt teljes hegedű-zongora termésével. Önálló lemezfelvételei jelentek meg Mozart versenyművekkel, Chopin zongoraműveivel és Liszt Ferenc zongoraterméseivel.
A zongoraművész és konstruktőrök csoportja egy új elképzelés és technológia alapján épített egy teljesen egyedi formájú és felépítésű zongorát. "Nemcsak a zongora lelkét, a rezonánst reformáltuk meg, amit fa helyett karbonkompozitból készítünk, hanem a hangszer más alkatrészeit is. Ezek összességének köszönhető a nagyon tiszta, erőteljes, felhangdús hang", így mutatta be a saját nevét viselő, magyar fejlesztésű új hangszert Bogányi Gergely, aki azért kezdett bele egy újfajta hangszer megalkotásába, mert nem találta azt a hangzást, amely a legjobban megfelelne ízlésének.
A megvalósításhoz szakembereket keresett maga mellé, és több mint 7 év alatt készítették el az áramvonalas "csodazongora" prototípusát a vágyott hangzással. A kivitelezésben többek között Bolega Attila főkonstruktőr, Üveges Péter Attila főtervező-dizájner, valamint Cs. Nagy József zenetechnikus, intonációs szakember működtek közre. Az erre a célra létrejött nógrádi Zengafons Kft. magántőkével indult, de az Új Széchenyi Tervből kapott 127 millió forintra és a Magyar Nemzeti Bank 60 milliós, valamint a Szerencsejáték Zrt. és az EMMI 100 millió forintos támogatására is szükség volt, hogy elkészüljön a prototípus.
2015. január 20-án ismerhette meg a nyilvánosság az új típusú hangversenyzongorát a Budapest Music Centerben (BMC), és másnap a magyar kultúra napjának előestéjén egy zártkörű gálán - Orbán Viktor miniszterelnök jelenlétében - debütált a Zeneakadémián. A bemutatón a készítők kiemelték, hogy a karbonkompozitból készült rezonáns (hangzófenék) ellenállóbb a környezet változó hatásaival szemben és tartósabb is, ami a modern hangszerek esetében elsődleges szempont. Az új anyag egyenletesebb hangzást és hangképet biztosít, ugyanakkor jelentősen megnövekedett lecsengési időt is, ami hozzájárul ahhoz, hogy a régi zongorák szép, barátságos hangzását idézve szólaljon meg. A gyártás során sikerült a XIX. század jeles magyar zongoraépítő Beregszászy Lajos örökségét is felhasználni (aki felfedezte, hogy a cselló domború hátához hasonlóan a zongora rezonánsa is továbbfejleszthető). A zongorába a legmodernebb - pár éve kifejlesztett - ún. agráf rendszert építették be, amely a játék közben megszabadítja a rezonátorlemezt a mintegy féltonnás mechanika terhétől.
A zongorához kikísérletezett egyedi mechanikát az a németországi Louis Renner cég készíti és szállítja, amelyet 1882-ben alapítottak és ma a hangszerkészítés legmagasabb színvonalát képviseli. Formavilága is zenei indíttatású, nem csak szemet gyönyörködtető. A hangszer felfelé, de lefelé is szól: a lábaknak ugyanis akusztikus funkciójuk is van, hangvetőként a publikum felé terelik azt a hangmennyiséget, ami lefelé egyébként "elveszne". A hagyományos három láb helyett alkalmazott két lábas struktúra ugyanakkor futurisztikus külsőt kölcsönöz a hangszernek. forrás: Wikipédia
Két zongoraverseny egy CD-n a zongora megálmodójának előadásában.
Igazi megnyugvást keres a karácsonyi ünnepekben? Valami elegáns különlegességre vágyik? Teremtsen élményt a karácsonyfa köré! Rendelje meg most ingyenes kiszállítással ezt a nagyszerű ajándékot! Élvezzék Bogányi Gergely Kossuth-díjas zongoraművészünk csodálatos játékát az ünnepekben. A bécsi klasszika és a német romantika két remekműve garantáltan ünnepi hangulatot teremt otthonukban.
Az E-dúr Nocturne 2. sz. Op.9 annyira népszerű, hogy még a szállodai előcsarnokba is mindig ez szól. A fiatal magyar zongorista Bogányi Gergely most már mind a 21-et felvette a világ legnagyobb sorozatának zongorain (Fazioli 308 cm!), ami a basszusoknak hatalmas teljességet és erőt ad, különösen a zongora területén.
Míg Pollini előadása szigorúan a szövegen alapul, és agogikusan csak a mikrotávolságban működik, Bogányi romantikus szubjektivitással közelíti meg a noktürneket az öreg iskolai Chopin-játékos hagyománya szerint, és néha improvizációs módon kidolgozza a Bellini által befolyásolt dallamot, sok rubato felhasználásával....
Bogányi Gergely: Chopin zongoradarabok I.
Bogányi Gergely válogatása és interpretációja egy CD alig több mint egyórás terjedelmében hű és méltó portrét fest a romantikus zongorazene legeredetibb alakjáról. Megérezteti, hogy miért szabad egy háromperces mazurkát jelentőségében egy négyórás Wagner-zenedrámával vagy egy másfélórás Berlioz-szimfonikus művel egyenrangú műremekként, a maga idején ugyanolyan értékű zenei vívmányként tekinteni.
2023 DECEMBER 13. SZERDA, 19:30
Zeneakadémia, Nagyterem
A Trio X–Y–Z kamrazenekar koncertje a Zenekadémia nagytermében: Kóbor Éva (hegedű), Kiss Lucia (cselló), Bogányi Gergely (zongora). Műsor: Brahms, Csajkovszkij és Rahmanyinom művei.
2024 JANUÁR 31 Szerda 19.30
Bogányi Gergely zongoraestje – MVM Koncertek – A Zongora 2024
MÜPA, Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem
1095 Budapest, Komor Marcell u. 1.
2024 FEBRUÁR 20. KEDD, 19:30
MOM Kulturális Központ, MOMkult, Színházterem
Bogányi Gergely zongoraművész, Lackfi János író-költő és Bősze Ádám zenetudós beszélget ezekről a fogásokról – illetve arról, hogy az előadó-művészet egyben életforma, életmód, világlátás. Hogyan töltődik fel a művész? Milyen szellemi és fizikai kihívásokkal jár egy darab megtanulása? Változik-e mindez az életkorral? Hogyan hatnak a készülésre a külső körülmények? Ilyen és ehhez hasonló kérdések kerülnek elő a beszélgetésen, amely bepillant a kulisszák mögé.
Az egyrészes est középpontjában a zongora áll, a beszélgetésen túl övé a legfontosabb szerep. Bogányi Gergely személyesen is tanulhatott Cziffra Györgytől, kurzusokon vehetett részt, és nemzetközi művészpályáján a mai napig viszi tovább a tőle kapott zenei örökséget